A nem kívánt fluktuáció megelőzése
Alappillérei:
A kiválasztás hatékonyságának növelése
A hatékony kiválasztás főbb elemei
- A munkafeladathoz / szerephez és a munkaerőpiachoz illeszkedően pozícionált munkakör
- A beválás legfontosabb okozóira fókuszáló követelményprofil
- A célcsoport helyes megválasztása
- A profilnak megfelelő és elegendő számú pályázót eredményező keresési eljárás
- Megbízható és érvényes adatok előállítására alkalmas kiválasztási eljárás
- Felkészült és érdekelt kiválasztó személyek
- A munkafeladathoz / szerephez és a munkaerőpiachoz illeszkedően pozícionált munkakör
- A beválás legfontosabb okozóira fókuszáló követelményprofil
- A célcsoport helyes megválasztása
- A profilnak megfelelő és elegendő számú pályázót eredményező keresési eljárás
- Megbízható és érvényes adatok előállítására alkalmas kiválasztási eljárás
- Felkészült és érdekelt kiválasztó személyek
Hatékony munkaköri beillesztési programok
Amerikai kutatások szerint a munkavállalók 35 %-a az első éven belül otthagyja új munkahelyét. Ennek számos olyan oka lehet, amit a munkáltató nem tud befolyásolni (családi események, jobb külső lehetőségek, költözés, egészségi állapot megváltozása, stb.) Ugyanakkor érdemes azokkal a tényezőkkel foglalkoznunk, amelyek elsősorban a szervezet sajátosságaiban rejlenek. Azért kell ezzel foglalkoznunk, mert például a fluktuáció első 6 hónapi adatait vizsgálva könnyen juthatunk olyan hibás következtetésre, hogy rossz keresési / kiválasztási tevékenységet folytatunk és megpróbálunk újabb erőfeszítéseket tenni annak javítására. Saját személyes és tanácsadói tapasztalatainkban azonban látjuk, hogy a szervezetek integrációs gyakorlata és a vezetői magatartás gyakran oka a szervezet korai elhagyásának.

Bár mindannyiunknak vannak élményei az első napok nehézségeivel kapcsolatban, mégis hajlamosak vagyunk azokat bagatellizálni, ha másokra vonatkoznak.
- Nekünk egy arcot és nevet kell megjegyeznünk, az újonnan érkezőnek tucatnyit
- Mi tudjuk hol a mosdó, neki keresgélnie, kérdezősködnie kell
- Mi tisztában vagyunk azzal, hogy egy ügyet ki és hogyan intéz el, neki minden probléma új kihívásként jelenik meg
- Mi átlátjuk a belső kapcsolatok szövevényes viszonyait, ő nem tudja ki kivel van
- Nekünk természetes, hogy a szakzsargonban mit jelentenek a szavak, rövidítések, nekik kínai szeminárium a nap
- Mi ismerjük a főnök elvárásait, szokásait, számára a rettegés foka, ha a vezető valamit kérdez vagy kér tőle
- Nekünk vannak közös történeteink, vicceink, ő csak kívülálló
- Mi már letettünk valamit az asztalra, ezért nem kell félnünk a hibázástól, ő attól retteg, hogy próbaidőn belül bármikor elküldhetik
- A munkahelyi vezető vegyen részt a kiválasztásban és legyen meghatározó szerepe a döntésben! Egyrészt ezzel biztosítjuk, hogy már a belépéskor ismerje az új kolléga erősségeit és korlátait, ezért képes legyen reális elvárásokat támasztani illetve fókuszált fejlesztéseket biztosítani a számára. Másrészt a saját döntéseinkhez jobban ragaszkodunk, mint ha csak behódoltunk volna mások akaratának, ezért az integrációs folyamatban nagyobb figyelmet szentelünk az új munkatársnak.
- Az új munkatárs és a vezetője között érdemes egyfajta pszichológiai szerződést kötni az első időszakról: Milyen ütemezésben kell elérnie az elvárt teljesítményszintet, milyen segítséget és kitől vehet igénybe, hogyan fogjuk követni az integrációját, melyek azok a normák, viselkedési standardok, amiknek meg kell felelnie (pl. Öltözködési szabályok, kommunikációs standardok, munkarend és az attól való eltérés, stb.).
- Alakítsunk ki strukturált beléptetési / bevezetési / szervezeti integrációs vagy szocializációs programot (on boarding / welcome program), ami pontosan ütemezve, egyéni felelősökhöz kötve biztosítja a gyors betanítást. Szerencsés, ha nem egy emberre terheljük rá a betanítást, hanem a munkacsoporton belül a lehető legtöbb embernek adunk benne feladatot. Így biztosíthatjuk a leggyorsabban a személyes kapcsolatok felvételét, a csoport informális struktúrájába való „felvételét” is az új kollégának.
- Készítsünk illetve gyűjtsünk össze olyan írásos, vagy képi anyagokat, amelyek segítik a szervezet, a munkacsoport, a munkafolyamat megismerését és foglaljuk azt egy ismertető csomagba (welcome kit)-be.
- A kiválasztás után, az első nap előtt küldjünk / adjunk nekik egy írásos emlékezetőt arról, hogy mit kell magával hoznia az első napon (vagy elküldenie) ahhoz, hogy a beléptetés zökkenőmentes legyen!
- A kiválasztás illetve a betanítás korai szakasza során szerzett tapasztalatok alapján készíthetünk egyéni fejlesztési tervet is, ami a legfontosabb teljesítményokozókra illetve viselkedési standardokra vonatkozik!
- A nagyobb cégeknél érdemes a beléptetéseket a hónap kitüntetett napjaira időzíteni, ami lehetővé teszi 1 – 3 napos közös bevezető tréning tartását a munkatársaknak. Nagyon jó hatású, ha ezeken az alkalmakon a management valamelyik tagja is részt vesz. Ezeken a napokon lehetőség van a kötelező oktatások (munka, tűz- és balesetvédelem, biztonsági szabályok) megtartására is.
- Alakítsunk ki olyan munkafolyamatokat, ami lehetővé teszi, hogy az új munkatársnak az ELSŐ napon rendelkezésre álljanak mindazok feltételek, ami a munkavégzéshez szükségesek (munkaeszközök, kényelmi / higiéniás tér, hozzáférések, jogosultságok, kommunikációs eszközök [mail, telefon, mobil, stb.], belépő kártyák, behajtási engedély, ebédjegy, bérlet, stb.). Nagyon fontos, hogy legkésőbb az első napon a kezébe vehesse az aláírt munkaszerződését!
- Az integrációs folyamatba érdemes olyan ellenőrzési pontokat beépíteni, ami a vezető számára követhetővé teszi az előrehaladást:
- A megtanultak tesztelése, 'on the job' megfigyelés, személyes konzultáció a munkavégzés során tapasztalt sikerekről/nehézségekről.
- Az új kolléga személyes benyomásairól, érzéseiről, gondolatairól a szervezet, a munka, a munkacsoport és a vezető viszonylatában.
- Tapasztalataink szerint nagyon hatékonyan segíti a gyors beilleszkedést és a beválást, ha a más szervezeti egységekben dolgozó kollégák segítenek megérteni a teljes munkafolyamatot (a folyamatban előtte és utána lévő munkafázisok, támogató szolgáltatások). Komoly előnye lehet ennek akkor is, ha valamilyen konfliktust, problémát kell megoldani két szervezeti egység között.
A fluktuáció előrejelzése
- A fluktuáció előrejelzése lehetővé teszi, hogy korai szakaszban megelőző intézkedéseket tehessünk, elkerülve a fluktuáció negatív hatásait.
- Az előrejelzés 3 fő szempontja
- Külső körülmények változásának hatása
- A munkaerőpiac változása
- A leggyakrabban valamilyen nagy beruházás indulása a saját munkaerőpiacon okoz érezhető elszívó erőt
- Jelentős változást okozhat a környezetben működő jelentős munkaerőpiaci versenytárs megváltozó tulajdonosa, vezetése, kompenzációs vagy HR gyakorlata is
- A szabályozás változása
- A kialakított ösztönzési / kompenzációs rendszert felborító külső szabályváltozás jelentős elégedetlenséget okozhat
- Olyan szabályok, amelyek a foglalkoztatást valamilyen új feltételhez köti (pl. Végzettség megszerzése), ami a munkavállalóra vállalhatatlan terhet ró
- A saját piacok változása
- A piacok bizonytalansága, kiszámíthatatlansága a legmozgékonyabb munkavállalói csoportokban gyors preventív mozgást eredményezhet a jövőkép hiánya miatt
- Mi a teendő?
- A munkaerőpiacunk körülhatárolása, a jelentős szereplők folyamatos monitorozása, a
- A munkatársak elégedettségi szintjének rendszeres mérése, a legkritikusabb pontokon érzékelhető és kommunikált változások bevezetése
- A saját kompenzációs és ösztönzési rendszereink rendszeres felülvizsgálata fizetési tanulmányok összehasonlító adatai alapján, a munkatársak véleménybefolyásoló csoportjaival egyeztetve
- A saját kompenzációs gyakorlatunk értékeinek tudatos kommunikációja, a valós jövedelemcsomag bemutatása az egyszerű fizetési gyakorlattal szemben , hogy ne egy elem hasson a munkatársainkra („Ott magasabbak a fizetések”.)
- A szabályok változásának folyamatos kontrollja (HR / jog), a szervezetre és a munkatársakra gyakorolt hatásuk modellezése és megelőző intézkedések HALADÉKTALAN meghozatala Folyamatos kommunikáció a vezetők és a munkatársak között a cég működésével, jövőjével kapcsolatban különböző fórumokon (karácsonyi parti,, sport / családi nap, munkásgyűlés, értekezletek, tréningek, TÉR beszélgetések, napi körbenjárás, stb.). A kellemetlen hírek, intézkedések tudatos, előkészített kommunikációja, a pletykák megelőzése
- Belső körülmények változása az érintett csoportokban fluktuációt eredményezhet
- Szabályok szigorodása, a munkavégzés kereteinek előnytelen változása (pl. Több műszakos munkarend és hétvégi munkavégzés bevezetése)
- Új vezető érkezése
- Az értékelési, előrelépési szabályok változása, a fejlesztési gyakorlat változása
- Az ösztönzési, kompenzációs rendszer változása
- A munkakörülmények romlása (összeköltöztetés, szociális létesítmények lezárása, zsúfoltsága, leromlása, a berendezések, gépek amortizációja, balesetveszélyes helyzetek kialakulása)
- A munkaterhelés változása (folyamatos túlmunka, kiszámíthatatlan terhelések, olyan munkafeladatok, amelyeknek sem a felkészültségi, sem az infrastrukturális feltételei nem adottak)
- Felelősségvállalás kényszere olyan körülményekért, amelyeket a dolgozók nem tudnak befolyásolni
- Mi a teendő?
- A munkatársak közérzetét, elégedettségét jelentősen befolyásoló változások során a tervezés idején vegyük figyelembe a várható hatásokat. Vonjuk be az érintetteket a változási folyamat megtervezésébe, fordítsunk kellő figyelmet a módszeres, az érintettek sajátosságait szem előtt tartó és hatásos üzeneteket tartalmazó kommunikációra.
- Tegyünk lépéseket arra, hogy csökkentsük a változásoknak az érintettekre gyakorolt negatív hatásait vagy kompenzáljuk azokat.
- Kommunikáljuk a változások okait, értelmét, várható hasznait cég, munkacsoport és személyes szinten is. Adjuk meg a negatív hatások várható időintervallumát és tegyük lehetővé a hatások csökkentésére a munkatársak javaslatainak a befogadását.
- Általánosságban is törekedjünk a kétirányú kommunikációra, megteremtve ennek a fórumait (TÉR, javasalatmenedzsment, elégedettségi felmérések, one to one megbeszélések, stb.)
- A személyes körülmények változása
- Az életkor előrehaladása önmagában új elvárásokat teremt
- Megszerzett új képesítés
- Az adott pozícióban töltött 2 – 5 év után várható igények az előrelépésre
- Megváltozó jövedelemigény (lakás, gyerekek, autó, utazások, önképzés, hobbi)
- Mi a teendő
- A kulcsemberekkel kapcsolatosan szervezeti szinten, a munkatársakkal kapcsolatosan munkacsoport vezetői szinten érdemes rendszeres