A távozás módja

A távozás módja alapján látható, hogy a távozás mögött az egyén vagy a szervezet elégedetlensége húzódik meg.
 

Önkéntes távozás

  • Az önkéntes távozás oka elsősorban az, hogy az egyén érzékelt jelenlegi helyzete vagy az általa valószínűsített jövőbeli helyzet nem felel meg a várakozásainak.
  • Ez testet ölthet elégedetlenségben is, ami egy bizonyos szint után akár akkor is távozáshoz vezethet, ha nincs megfelelő új ajánlata a személynek.A távozás módja
    • Vezetővel való konfliktus
    • Munkaszervezés változása
    • Csökkenő jövedelem, stb.
  • Többnyire az elégedetlenség aktív keresési tevékenységet vált ki a személyből.
  • Az elégedettség hiánya akkor okozhat váltást, ha olyan külső impulzus éri a személyt, amely jelentős pozitív változást vetít előre a helyzetében. (álláshirdetés, közvetlen állásajánlat, fejvadász megkeresése). A személy nem keres aktívan állást, de „impulzusvásárlóként” kipróbálja a pályázást, nyitottá válik a váltásra. Ezekben az esetekben gyakran a munkatársak a megkapott ajánlatok alapján kérnek béremelést a munkáltatójuktól, mivel nincs erős motivációjuk a váltásra.

Nem önkéntes távozás

  • Teljesítmény problémák okozhatnak erős elégedetlenséget a szervezet oldaláról, ami a munkatárs elbocsájtásához vezethet.  (Hosszabb távon az előnyökből való kizárással, ”kiéheztetéssel”önkéntes távozásra is bírhatóak ezek a munkavállalók.). A szervezet oldaláról az ilyen típusú elbocsájtások erős üzenetként is értelmezhetőek a maradók felé: aki jól teljesít maradhat, aki nem, annak távoznia kell. Ez egy egészséges szervezeti kultúrában nem feltétlenül okoz feszültséget, ha korrekt feltételek mellett, megfelelő előkészítéssel zajlik. Gyakran a jól teljesítők el is várják, hogy a „potyautasoktól” szabaduljon meg a munkacsoport. A teljesítményproblémák mögött ugyanakkor meghúzódhatnak vezetési hiányosságok is:
    • Rossz kiválasztási gyakorlat
    • Tisztázatlan teljesítményelvárások
    • Nem megfelelő tréning
    • Kevés és/vagy rossz minőségű vezetői visszajelzés / értékelés
    • Túl korai önállósítás
    • Nem megfelelően támogató külső körülmények, munkafeltételek, stb.
  • Viselkedésbeli, hozzáállásbeli problémák legalább ekkora gondot okoznak a szervezetek számára, hiszen a munkamorált, a belső értékeket illetve a külvilág felé mutatott képet rombolják azok a munkavállalók, akik megszegik a szabályokat, nem felelnek meg a belső vagy külső kapcsolatokban a viselkedési standardoknak.  Fontos  azonban ezekben az esetekben is megvizsgálni,  hogy nem valamilyen szervezeti, vezetési hiányosság áll a háttérben:
    • Rossz kiválasztási gyakorlat
    • Nem megfelelő orientációs szakasz
    • Kevés / nem megfelelő vezetői visszajelzés
    • Gyenge csoportmorál
    • Következetlen vezetői magatartás, stb.